2013. május 15., szerda

Numb

És egyébként is.
Pedig amúgy semmi oka nincs. Minden megy a maga kerékvágásában.
Mégis olyan fáradt érzés. Olyan hagyjatokbékén.
Sikerélményre vágyom. Vagy valami mást csinálni. Elrugaszkodni a csillogó, szelíd víztükörről. Repülni egyet.
Aztán persze visszaereszkedni és úszkálni tovább, mert végülis tökjó ez itt, de előtte repülni, belesimulni a nyárillatú levegőbe, átmozgatni az inakat, nekifeszülni a kócos szélnek, versenyt szállni a virágszirmokkal.

Jó lenne most becsukni az ajtót, fölszállni egy vonatra, és elhúzni egy hétre Velencébe. Ott meg csak üldögélni a parton, hallgatni, ahogy öblös hangon loccsan a tenger a cölöpök közt, amire a kikötött gondolák halk koppanással felelnek, vagy kóborolni a girbegurba utcácskákon, letelepedni a kockakövekre egy eldugott kis téren, ahová már csak tompán szűrődnek a város zajai, és nézni a házak falán táncot járó, aranyló napsugárkévéket.

Jó lenne most becsukni az ajtót, fölszállni egy buszra, és elhúzni egy hétre az Őrségbe, egy icipici faluba. Hajnalban kimenni a szélére, ahol boglyákba húzva áll a széna, mögöttük gólyák lépkednek kényeskedve, leülni a napmeleg betoncsíkra, amelyen úgysem közlekedik ilyenkor senki, és hallgatni a madarak korai zsezsegését. Beszívni a párás, földillatú levegőt, a közeli erdő lehelletét, visszafele pedig elkanyarodni az istállók felé, kíváncsian böködő, bársonyos lóorrokat simogatni.

Ki kéne simulni.

2013. május 14., kedd

Salsa

uno...dos...tres...
elvesztettem az önbizalmam
a becsületes megtaláló
kérem adja le a legközelebbi...
cinco...seis...siete...

2013. május 13., hétfő

2013. május 9., csütörtök

Egyszer igen, inkább nem

Most, hogy végzős vagyok, és nyár végétől remélhetőleg diplomás, próbálom felderíteni a lehetőségeket, böngészem az álláshirdetéseket. S noha nincsenek vérmes reményeim, egyre borúsabbnak tűnik a kép.
Olybá tűnik, hogy a médiában - legalábbis annak az írott ágában - a hirdetők elég jelentős része ingyenmunkást keres. Persze szépen, kevésbé szépen leplezik: "gyakornokok figyelmébe", "óriási lehetőség bekerülni egy izgalmas csapatba", "ugródeszka a pályán", "szakmai referenciát adunk", "lehetőséget biztosítunk sajtórendezvények, konferenciák látogatására", "publikálási lehetőség", "kiélheted a kreativitásodat"... ésatöbbi, ésatöbbi. Az elvárások: légy lelkes, önálló, kreatív, fáradhatatlan, megbízható, felelősségteljes, és publikálj napi x cikket. Ja és légyszi küldj már egy (két, három...) próbacikket. Lefordítva: ingyen munkásokat keresünk, akik puszta lelkesedésből napi négy-hat órát rászánnak a szabadidejükből a cégünkre - kutatnak, figyelemmel kísérik az eseményeket, valamint részt vesznek sajtótájékoztatókon és a szerkesztőségi megbeszéléseken - és mindezt jó kedvvel, bőséggel pontosan és megbízhatóan teszik, persze hálásan a kitűnő lehetőségért. S hogy az olykor még tematikailag és formailag is meghatározott próbacikkek mire kellenek, azt mindenki döntse el saját szája íze szerint. A végére odabiggyesztve pedig megtalálható a kiskapu, amitől egyrészt fairnek tűnik a hirdetés, másrészt felvillan a lehetősége egy tényleges munkának: x hónap után továbblépési lehetőség, főállású újságíróként. Mhm. Vagy egy másik palimadár felvételének az eltelt idő alatt kinyílt szemű ember helyére.
Az egyik közösségi oldalon egy ilyen hirdetést a hirdetője úgy próbált megvédeni, hogy "a gyakornoki pozíció lényege, hogy megmutasd, tényleg jó írói vénád van". Igen, egy állás betöltése kockázat. De mindkét oldalról. Mindkét fél reszkíroz, hogy vajon megfelel-e neki az adott munkakör/munkavállaló. Erre találták ki régen a próbaidőt, aminek végéig az illető bátran elbocsátható, de ő is arrébb állhat hosszas procedúrák és következmények nélkül. Kétoldalú védelem, szemben az efféle, gyakornoki állásnak álcázott ingyenmunkákkal. A cég nem akar veszteni rajtam, ez nyilvánvaló. De én milyen lehetőséggel élhetek, ha nem akarok veszteni a cégen? Nekem mi a biztosítékom, hogy x hónap után tényleg főállásúként dolgozhatok, és nem elküldenek (jobb esetben valóban papírral/ajánlással/referenciával), hogy aztán megint belefuthassak egy "szuper gyakornoki lehetőségbe"? És nem utolsósorban: amíg ők remekül megspórolják rajtam az esetleges bukta lehetőségét, addig én miből vegyem a kenyeret a boltban?
Nem mondom, hogy nincs az a cég, ahol ne dolgoznék szerelemből, de egyrészt ezen igen csekély számú helyek egyike sem Magyarországon található, másrészt én sem napfényből élek. A diplomámat is tanulás és nem kevés pénz ráfordításával szerzem, abban a reményben, hogy megtérülő befektetés. És sajnos rossz tapasztalataim is vannak az elvégzett ám ki nem fizetett munka témájában. A gyakornoki munka maradjon a szakmai gyakorlatukat végző diákoké. És tessék tudomásul venni: az (újság)író is pénzért dolgozik.

2013. április 29., hétfő

2013. március 27., szerda

Lenta la neve...

Vagyis szállingózik a hó. És bár karácsony napján gyönyörű lett volna ez a lábszárközépig érő, a fák ágait menyasszonyi ruhába öltöztető fehérség, most már kezd állati türelmetlenné tenni. És erről eszembe jutott egy bögre-aforizma: "Please do not annoy the writer. She may put you in a book and kill you."
Might yet happen.

2013. március 25., hétfő

Órák, megint

Nocsak, mit találtam Narniában való bolyongásom közepette... Úgy látszik, nem csak nekem szívfájdalmam az órák elnémulása, hanem egy steampunk bandának is (különös tekintettel a harmadik versszakra) :)




Oh, Mr. Hamilton, what have you done?
Look at this terrible trend you've begun!
You make me sick, you contemptible dog,
I blame you for the death of the cog!

Clocks used to be such magnificent things
Beautiful sprockets and dazzling springs
But you gave the people your digital beast
And in turn now all gears are deceased

How things have changed from when I was a boy!
Clockwork would tick and would bring me much joy
But, with your advent, there's no need to wind--
Everything charming has been left behind!

Oh, Mr. Hamilton, you dirty fiend
Your modern timepiece is cruel and obscene!
I was a lover of gears great and small
They all were my friends and you've murdered them all!

Aaaahhh...

How could a person commit such a crime--
To murder immaculate keepers of time?
Why should a person so foul get away?
Hamilton, you're gonna pay!

So, Mr. Hamilton, just watch your back
Hide all those digital clocks on your rack
They'll soon end up smashed to bits in a bog
Because you, you, you, you, YOU
Caused the DEATH OF THE COG!