A következő címkéjű bejegyzések mutatása: film. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: film. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 14., csütörtök

Robot-shower


Szóval biztosan késő van, legalábbis erre fogom, mert eddig abszolút megálltam a darálást, és csak szépen egy-két részenként nézek sorozatot, de első pillantásra én is dalekot láttam benne, csak aztán elolvastam a szöveget.
De akkor is dalek.

2013. szeptember 5., csütörtök

Halál ciki

Nem vagyok Twilight-rajongónak mondható, bár az első két rész még viszonylag nézhető volt (kizárólag romkomként és nem vámpírtörténetként!), de a fanatikus rajongás érthető, és teljesen egyszerű képletre vezethető vissza. Ahogy Jonathan Swift mondta: "Everybody wants to live forever, but nobody wants to grow old." azaz mindenki örökké akar élni, de senki sem akar megöregedni. Ennyi. Erről szól. És ehhez - illetve ennek köznépi fogyasztásra alkalmassá tételéhez - nem kellett semmi mást tenni, mint lábbal tiporni vámpírtörténetek évszázados hagyományait, de lehetőleg az összeset, majd leönteni cukorsziruppal, és a rejtőző, ravasz, gonosz gyilkosból csinálni egy csillivilli, emós tinirocksztárt. (Akinek a primadonnás nyavajgása egyébként hihetetlenül idegesítő egy idő után.) Az alkoholmentes bor korában végülis elfér a vérfürdőmentes vérfürdő. Cukivámpír. Azt hittem, ennél már nincs lejjebb.
De.
Most már csak azt nem értem, ki akarhatna zombi lenni.

2013. február 14., csütörtök

2010. június 3., csütörtök

(Not) Without My Daughter?

Tegnap végre volt időm leülni kicsit olvasni (úgysmint úgy döntöttem, hogy a házimunka ráér, úgyse végzi el helyettem senki), és találomra lekaptam egy könyvet a polcról. Lányom nélkül soha. Többször olvastam már, bár az első alkalom szörnyülködései után némi szkepticizmussal vettem a kezembe újra és újra. Érdekel az iszlám világ, a muszlim szokások - különös tekintettel persze az étkezési szokásaikra, elvégre gasztrobolond vagyok -, épp ezért nem tudom minden fenntartás nélkül elfogadni az amerikai nézőpontot, ahol - szerintem néha szenzációhajhász módon - az arab-perzsa világ satanizálása folyik. Ahelyett, hogy...

2010. március 12., péntek

Néznivaló

Várós filmek mostanában: The Losers, Clash of the Titans (épp fantasy hangulatban voltam, mikor megnéztem a trailert, megfogott), Iron Man 2 (pedig nem vagyok az a kimondott Marvel-fan, ezt bárki ismerős készséggel alátámasztja), Robin Hood (nem kettő, nem három feldolgozást láttam már, de kíváncsi vagyok Ridley Scott mit tud belőle kihozni), Tron Legacy (az első Tron minden, mai szemmel már ráfogható hibája ellenére nagy kedvenc, és az előzetes alapján egyelőre úgy tűnik, a Legacy nem szenved 'másodikrész-betegségben'). És mivel nagy gyerek vagyok, Toy Story 3.

2010. február 18., csütörtök

Torkos csütörtök

Amiről idén megint lemaradtam. Helyette viszont sikerült megnéznem egy agyondicsért filmet (Knocked Up), ami majdnem bekerült a nembírtamvégigülni egyébként viszonylag szűk kategóriájába. A főszereplő nővére egy hülye picsa tenyérbemászóan ellenszenves karakter, a főszereplő viselkedését néhol csak a skizoiditás magyarázhatná, az öt haver lúzersége szintén nem volt elég szerethető egy romkomhoz, és úgy összességében a film nem igazán találta el, hogy poénos-romantikus vagy lelkizős-romantikus akar-e lenni, így aztán nem sikerült egyik sem. De a kenyérlángos legalább finom volt :)

2010. február 7., vasárnap

Megnéztem...

... a Kalózhajót (The Boat That Rocked). Erre nem is lehet azt mondani, hogy 'tetszik', mert olyan ridegnek és személytelennek tűnik. Ez egy szeretnivaló film :)