Szóval biztosan késő van, legalábbis erre fogom, mert eddig abszolút megálltam a darálást, és csak szépen egy-két részenként nézek sorozatot, de első pillantásra én is dalekot láttam benne, csak aztán elolvastam a szöveget.
De akkor is dalek.
Van abban valami bájosan ironikus, amikor az ember lánya olyas kurzusra iratkozik be egy amerikai egyetemre, amit világéletében nagy ívben elkerült még magyar nyelven is. Aztán kiderül, hogy lehet ezt érdekesen és élvezhetően is előadni. Outrageous.
"Én szabadgondolkozó vagyok. Ne ijedjen meg ettől a szótól. Ez Pesten azt jelenti, hogy szabad gondolkodni. Nem azt, hogy muszáj." (Molnár Ferenc: Az ördög)
Szeretek enni, főzni és felfedezni, ahogy mások főznek. Ha elutazom valahova, két turistalátványosság közé befurakszik egy-egy piac, kávézó, étterem, taverna. Amikor épp nem utazom (egyelőre ez a gyakoribb), akkor szavakba öntöm a világnak azt a szeletét, ami valamilyen módon megérint. Novellák, versek formájában. Vagy éppen itt.