Képmutatás

Szóval valaki macskából akart vacsorát főzni.
Legalábbis a vád szerint. Az illető válasza a vádakra az volt, hogy senkit sem buzdított macskaevésre, csak régi szokásokat mesélt el, amikor (gondolom a szegénység okán) nyúl helyett macska szerepelt az étrendben további olyan hozzávalókkal (mint például a szarvasgomba!), amik olcsók és bárki által hozzáférhetők, mégis ínyencségnek számító fogások voltak. És igen, nekem is mesélt nagypapám azokról az ínséges időkről, amikor varjúból főztek levest, és elhullott lovak húsát hasznosították - jobb híján.

De nem is ez a lényeg. Hanem az emberek reakciója. A véresszájú csípőből-állatvédő-felháborodás. Szegény cica, ez állatkínzás. Hát kéremszépen, ez képmutatás at its best. Gyorsan leszögezném, hogy szeretem az állatokat, és egy halat sem bírnék fejbecsapni, nemhogy valaminek elvágni a torkát. Pláne ha magam nevelgettem heteken-hónapokon át. De ebben a tekintetben egy macska nem különbözik egy kakastól, egy kacsától vagy egy tehéntől, egy lótól. Emberi arrogancia bizonyos állatokat táplálékállattá kinevezni, másokat házikedvencként tartani, és ez alapján viszonyulni az egyik és a másik csoport tagjaihoz. Ha a nagyi falun tyúkhúslevest főz vasárnap, az nem állatkínzás, ugye? Arról nem is beszélve, hogy a haszonállatokat milyen körülmények közt tartják és/vagy küldik halálba. A nyomorult, agyondrogozott, félvak, félőrült(té váló) "gyári" csirkék életkörülményei bármilyen élőlény számára méltatlanok és elfogadhatatlanok. Vagy a vágóhidak, ahol csak elvileg tiszta és gyors a halál. Ezeken kéne inkább felháborodni. Vagy bele lehet gondolni azokba a módszerekbe, ahogy egyes helyeken a házikedvencek nem kívánt szaporulatától megszabadulnak.
Hagyjuk a divathisztiket. Biztosítsunk inkább méltó életet és - ha már más lehetőség nincs - fájdalommentes halált a minket körülvevő élőlényeknek.