2013. július 11., csütörtök

A helyes válasz betűjele:

C.
Plusz?
Plusz.

Hogy milyen érzés három év - egyébként klassz - bölcsészképzés után megint föltelepíteni egy fejlesztői környezetet, és beírni az első programsorokat, azt leginkább a Velencébe való hazatéréshez tudnám hasonlítani. Mert hiába nem tartozom oda látszólag, a helyiek tán még össze is mosolyognak mögöttem, az idegen mögött, mégis ismerősek a fények, a színek, az illatok; tudom, melyik sarkon kell befordulni a halpiachoz, megnyugtat a zsongás, az ismerős nyelv dallama. Körülölel, kisimít. Otthon érzem magam.
Ilyen.
Jó azért is, mert a kettő meg kettő végre négy. Nem három és öt között valahol, szerintem. Szerinte meg három és féltől kezdve bármi. Vagy mégsem. Igen, itt van helyes megoldás, igen, itt el lehet szúrni, és nem lehet rizsázni, de valami furcsa, mazochista módon ez jó.
Így fordulhat elő, hogy a megnyitott játék és a félig kész novella árván szomorkodik, míg én egy harmadik taskon hajnalig kockulok. És hogy a tanulás meg a feelgood címkék egymás mellé kerülnek.

2013. június 25., kedd

You don't support gay marriage? Oh well...

Persze, hogy államvizsgára kellett volna tanulnom, mikor ezt a videót találtam (facebook-surfing, ollé), ami annyira frappáns, hogy az igazságtartalmától függetlenül is oda kéne dugni mindenki orra alá, aki még ezen a témán problémázik. A többieknek meg csak azért, hogy mosolyogjanak egy jót.


2013. június 13., csütörtök

So simple. Or is it?

Abszolút pártsemlegesen a politika (és akár a jövő évi választások) margójára.

"-Tell me something, Varys. Who do you truly serve?
 - The realm, my lord. Someone must."
(George R. R. Martin)

2013. június 12., szerda

Témínuszkétszáztizenkettő. Ésfél.

"Tájékoztatjuk, hogy [...] képzésének tanulmányi státusza változtatásra került. ’Aktív’ státuszról ’Abszolvált’ státuszra."
Hát ez is eljött. Most már "csak" a záróvizsga, ami rég volt legutóbb, de emlékeim szerint a para azóta is ugyanaz, csak akkor legalább a tételsor egybeesett a tanultakkal és a jegyzetekkel. Mindegy, legalább hamar túlesek rajta, mint egy foghúzáson, aztán buli, és végre visszatérhetek más gondolatainak strukturált rekonstruálásától a saját gondolataim formába öntéséhez.
Felmerülnek régi, kósza emlékek vizsga előtti "jajmennyijobbdolgomvolnamost" és vizsga utáni "uramistennemkellsemmitcsinálni" állapotról. És már előre hiányzik bizonyos értelemben. Hiányoznak az előadások, a csoporttársak - annak ellenére, hogy a levelező képzés közel nem olyan, mint a nappali - és igen, valahol hiányozni fognak még a vizsgák is, az együtt kucorgás a folyosókon, a közös lámpaláz.
De legközelebb azért mégiscsak valami reál szakra megyek :)

2013. május 15., szerda

Numb

És egyébként is.
Pedig amúgy semmi oka nincs. Minden megy a maga kerékvágásában.
Mégis olyan fáradt érzés. Olyan hagyjatokbékén.
Sikerélményre vágyom. Vagy valami mást csinálni. Elrugaszkodni a csillogó, szelíd víztükörről. Repülni egyet.
Aztán persze visszaereszkedni és úszkálni tovább, mert végülis tökjó ez itt, de előtte repülni, belesimulni a nyárillatú levegőbe, átmozgatni az inakat, nekifeszülni a kócos szélnek, versenyt szállni a virágszirmokkal.

Jó lenne most becsukni az ajtót, fölszállni egy vonatra, és elhúzni egy hétre Velencébe. Ott meg csak üldögélni a parton, hallgatni, ahogy öblös hangon loccsan a tenger a cölöpök közt, amire a kikötött gondolák halk koppanással felelnek, vagy kóborolni a girbegurba utcácskákon, letelepedni a kockakövekre egy eldugott kis téren, ahová már csak tompán szűrődnek a város zajai, és nézni a házak falán táncot járó, aranyló napsugárkévéket.

Jó lenne most becsukni az ajtót, fölszállni egy buszra, és elhúzni egy hétre az Őrségbe, egy icipici faluba. Hajnalban kimenni a szélére, ahol boglyákba húzva áll a széna, mögöttük gólyák lépkednek kényeskedve, leülni a napmeleg betoncsíkra, amelyen úgysem közlekedik ilyenkor senki, és hallgatni a madarak korai zsezsegését. Beszívni a párás, földillatú levegőt, a közeli erdő lehelletét, visszafele pedig elkanyarodni az istállók felé, kíváncsian böködő, bársonyos lóorrokat simogatni.

Ki kéne simulni.

2013. május 14., kedd

Salsa

uno...dos...tres...
elvesztettem az önbizalmam
a becsületes megtaláló
kérem adja le a legközelebbi...
cinco...seis...siete...

2013. május 13., hétfő