2010. június 3., csütörtök

(Not) Without My Daughter?

Tegnap végre volt időm leülni kicsit olvasni (úgysmint úgy döntöttem, hogy a házimunka ráér, úgyse végzi el helyettem senki), és találomra lekaptam egy könyvet a polcról. Lányom nélkül soha. Többször olvastam már, bár az első alkalom szörnyülködései után némi szkepticizmussal vettem a kezembe újra és újra. Érdekel az iszlám világ, a muszlim szokások - különös tekintettel persze az étkezési szokásaikra, elvégre gasztrobolond vagyok -, épp ezért nem tudom minden fenntartás nélkül elfogadni az amerikai nézőpontot, ahol - szerintem néha szenzációhajhász módon - az arab-perzsa világ satanizálása folyik. Ahelyett, hogy...
Szóval olvasom a könyvet, kedvet kapok belekukkantani a filmbe, ami egyébként nem egy nagy szám, rájövök, hogy a film hordozója fölött eljárt az idő, és a videokazetta bizony nem fog passzolni a dvd-lejátszóba, úgyhogy irány a YouTube, keresgél... és talál valami egészen mást.Without my daughter. Belenéz. Interjúfilm a néhai apával, és néhány iráni baráttal (akik közül az egyik amerikai származású nő). A könyv állításai mindegyikük szerint sántítanak. Sokszor durván torzítják a tényeket. Feketítenek, mocskolnak. Visszatekerek az elejére, megnézem az alkotókat, ellenpropagandáról van-e szó. Finn filmesek. És a filmben egy gyermekét hiányoló, tőle és amerikai hazájába való visszatéréstől eltiltott, kétségek közt vergődő ember. Aki azt mondja, a felesége elrabolta tőle a kislányát. A könyvben a feleség azt állítja, lányával együtt a kegyetlen bánásmód elől menekültek haza, azzal a tudattal, hogy ha férje megtalálja, megöli őt.
A világ nyugati felén a feleség álláspontja ismert, mindenki nekik szurkolt és adott igazat. De mi van, ha tényleg csak pénzért és hírnévért történt az egész? Nem szeretem az előítéleteket, és azt sem, ha módszeresen feketítenek egy kultúrát, életmódot. A másságát. A különbözőséget. Annak ellenére, hogy tudom, vannak számunkra elfogadhatatlan, bizarr vagy éppen kegyetlen szokások. Mégis, a muszlim nők nem kérnek a nyugati típusú szabadságból. Azért ez minimum elgondolkodtató kéne legyen.
Vajon hol a történet igazsága?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése